„Mi a fasz?”- dermedtem le. - Állj már meg!- fordultam utána. - Te mégis mit képzelsz magadról?- másztam vészesen közel az arcába- Itt nem te diktálsz vili? Ez egyelőre az én házam. - Tom hangos krákogásba kezdett jelezvén hogy ki kéne javítanom magam. - A miénk. - javítottam ki a nyelvbotlást és csúnyán néztem bátyámra- Te most velem vagy? Vagy ellenem? – Tártam szét a karomat felháborodva- Jó lenne, ha nem szólnál bele!
- Jól van, na. –tette fel kezeit megadóan Tom és kifordult a konyhából. „Rohadt jó még a saját ikertesójára sem számíthat az embert.”
- Ide figyelj! Itt egy jó tanács, hogyha azt akarod, hogy normálisan viszonylag feszültségmentesen teljenek el az elkövetkezendő hetek. Fogd be a szád, és ha kérek valamit, akkor azt csináld is úgy!
Miközben beszéltem hozzá lassan hátrált én pedig követtem őt. Kívülről elég furán nézhetett ki, mint valami páva nász tánc.
- Oké vettem a lapot. –koppant a háta finoman az ajtófélfába. - De ha te nem teszed, amit én kérek, akkor én miért csináljam, amit te kérsz?- Húzta végig ujjait kacéran a mellkasomon. Nem kellett mondania semmit tudtam, hogy mire gondol és itt és most bele akartam verni abba az értetlen bucijába, hogy nem fogok lefeküdni vele. Ahhoz rohadt sokat kell innom, amit többet a büdös életbe nem fogok csinálni. „Különben is most így visszaemlékezve nem volt valami nagy szám a csaj. Nem érné meg, hogy még egyszer megdöntsem. Te szent szűz anyám mi a fasz van velem?” Azt hinném, hogy ilyen típusú gondolatokkal max Tom fejében találkoznék erre tessék.
- Idefigyelj bogaram. –húztam végig ujjamat lassan állkapcsán, hogy állán állapodjon meg és közelebb húztam magamhoz. Szemei felcsillantak, mert ajkaink már csak pár centire voltak egymáshoz. - Kevés vagy te ahhoz, hogy még egyszer beindíts. Egy részeg ember nem nehéz befolyásolni, de ezt a hibát nem követem el többet ne izgulj. - Húztam szám egy örömittas mosolyba és faképnél hagytam.
- Jössz te még az én utcámba Bill Kaulitz!- sipákolt full kakaón és mintha egy kis sértődöttség is lett volna a hangjában. Nem méltattam szóra sem csak lazán bemutattam neki menet közben a vállam fölött.
- Vedd elő te fasz!
- Hehe, csak szeretnéd!- röhögtem ki, mert hatalmas öngólt rúgott és befordultam a sarkon. Amilyen szarul indult a napom ez a kis hülye jól feldobta és jó kedvűen fütyörészve vetettem be magam a zuhany alá. Mikor végeztem felkaptam egy atlétát, egy alsó gatyát és egy laza fél hosszú gatyát, amiben itthon szoktam flangálni. Felkaptam az ágyról Susyt, aki békésen szunyókált még az ágyam közepén, hogy levigyem a helyére. Mióta szétszedte a kedvenc kispárnám nem szívesen hagyom felügyelet nélkül a szobámban. Jókedvűen indultam meg a konyha felé mikor Ria jött velem szembe a lépcső tetején.
- Hogy te mekkora egy szerencse csomag vagy hallod. – nevetgélt.
- Te mégis miről beszélsz? –néztem rá furán.
- Tom éveken keresztül ezt csinálta éjszakánként te meg az első alkalommal belefutsz egy ilyen falba. Ezt tanítani kéne komolyan.
- Jól van, ha abba hagytad a röhögést arrébb állhatnál, mert nem férek el a nagy seggedtől. –vigyorogtam rá ezerrel.
- Menj a francba Bill!- nincs is nagy seggem- akadt a torkán a nevetés és besértődött egyből.
- Tudom drágám, de olyan jó szívatni ezzel. - mentem el mellette most én nevetgélve.
Mikor leértem letettem kiskutyámat, aki nyújtózva, ásítva indult meg a helyére, bevackolta magát és ott folytatta az alvást ahol abba hagyta mikor felnyaláboltam az ágyamról. A konyhában már Tom ügyködött valami kajakészítésben volt benne ezerrel. Besegítettem neki és kb. 10 perc múlva már nagyban ettünk. Gyönyörű csendélet nálunk a reggeli. Egyik kezemmel kajálok a másikkal meg a telefonomat nyomogatom és szörfölök a neten meg appban, Tom meg újságot olvas.
- Na szép, és nekem nem is csináltok kaját?- jött be mosolyogva egy szál fürdő ruhában haját törölgetve Nitta. Teste még itt-ott nedves volt kicsit és csajosan dobálta vizes vörös hajkoronáját, amit tudtam, hogy azért csinál, hogy rávessem magam, de az erekció helyett csak egy lesajnáló vigyort váltott ki belőlem. Hogy valaki hogy a tökömbe alázhatja meg magát ennyire egy dugás miatt…
- Egy. Nem szóltál, hogy kajás vagy. Kettő. Baromira leköteleznél, ha nem vizeznéd össze a méreg drága perzsaszőnyeget a nappaliban, és három, öltözz már fel légy szíves ez nem a Malibu-i tengerpart itt nem fogsz szingli farkakat állítani, nem kell így rázni magad.– Mutattam az ujjammal a számokat és egyre nagyobb mosoly terült szét a fejemen.
- Tudod mit te tuskó!- Akkor sem fogsz kihozni a sodromból!- mondta inkább szerintem magának, mint nekem. Durcásan maga köré kötötte a törölközőjét és elindult a hűtő felé. Tom mellettem fuldoklott a visszafojtott röhögéstől, ami ki akart törni belőle.
- Te meg mi a francot nevetsz?- rivallt rá Nitta. - Csak tudnám, hogy mi a szart esznek rajtad a nők. Idióta!
- Megmutassam? –húzogatta Tom kihívóan a szemöldökét, de kiesett a szerepéből, mert nem bírta tovább és majdnem leesett a székről úgy röhögött.
- Fogadjunk, hogy az a buta szőke is, akire nyomultál múltkor a buliban vak volt vagy minimum olyan baszott együgyű, hogy mindegy volt neki ki farkalja meg. Vagy a nagy Tom Kaulitz már attól is eldurran, hogyha egy csajt tapizhat meg smárolhat? Ahogy elnéztem jól el voltál vele. Kíváncsi lennék, vajon a kis barátnőd mit szólna, ha megtudná ezt. - vette vészjóslóan halkabbra a hangját az utolsó mondatnál és kihívóan nézett bátyámra.
- Na, jól van. Most állítsd le magad!- Állt fel Tom fenyegetően- Ha nem fogod, be a pofád tuti lekeverek egyet. Meg nem merészeld próbálni!
- Mégis mit ne merészeljen elmondani?- Mind a hárman az ajtó felé kaptuk a fejünket ahol Ria állt és cseppet sem volt boldog.
- Semmit csak ez a hülye össze-vissza beszél. - kezdte volna Tom menteni a menthetőt, de Ria leintette.
- Egy szót se többet. Itt állok már egy ideje és azt hiszem eleget hallottam. – hátrált majd elsietett Tom pedig utána. Csak a hatalmas üvöltözés szűrődött be a konyhába én pedig jelenleg egy kanál vízbe meg tudtam volna fojtani Nittát hogy lehet ekkora féreg.
- Te mégis mi a fenének ütöd bele az orrod olyanba, amihez semmi közöd sincs?- álltam fel és vállánál fogva megragadtam.
- Bill engedj el! Ez fáj!- kezdett nyavalyogni, de rohadtul hidegen hagyott.
- Remélem baszott nagyra vagy magaddal hogy sikerült a kis terved. –ráztam rajta egyet.
- Nem én tehetek róla, hogy ekkora fasz a bátyád és össze vissza kúr mikor csaja van.
- Ha így lenne, sem lenne jogod ahhoz, hogy bekavarj az életébe. - Elengedtem és pár lépéssel hátrébb álltam tőle mielőtt még olyat csinálnék, amit később megbánok. Iszonyatosan felhúzott ez a kis liba. Hogy lehet valaki ennyire érzéketlen és gázolhat át mindenkin?
Kintről hatalmas ajtó csapódás hallatszott és Tom pár pillanat múlva már a konyhában volt újból, mint valami felbőszült bika.
- Menj arrébb!- lökött majdnem fel és mire feleszmélhettem volna egy hatalmas csattanást hallottam. Egyből tudtam, hogy mi az, és hátúról lefogtam Tomot, aki magából kikelve válogatott szitkokkal kedveskedett Nittának aki az arcát fogta és szemeiben könny gyűlt. Sajnálnom kellett volna, de nagyon nem tudtam.
- Tom állj már le!- próbáltam lenyugtatni, míg hátrafelé vonszoltam baromi nehezen. - Nitta menj a szobádba, de rohadt gyorsan!- ripakodtam, rá mert tudtam, hogy amíg itt van, Tomot nem fogom tudni megnyugtatni.
- Ezaz fuss csak!- Jobban teszed, ha többet nem kerülsz a szemem elé, mert megöllek! Érted!?- üvöltözött Tom a lány után és közben követte tekintetével, míg el nem tűnt a folyosón.
- Fogd már be a pofád!- engedtem el Tomot, de kezemet a mellkasának nyomtam, hogyha elindulna utána, akkor meg tudjam fogni.
- Tönkre tett mindent. Nem érted?! Ez a kis csitri elérte, amit akart! Minden lerombol maga körül, mert nem tud mást csinálni!- kiabált fél centiről most már nekem Tom.
- ÁLLJ MÁR LE!!!- üvöltöttem rá amilyen hangosan csak tudtam mire végre méltóztatta befogni a száját- Nem ő tehet róla. Ha te meg bírtál volna ülni a seggeden nem lett volna, mit elmondjon Riának. Te basztad el nem ő és ezért nem hibáztathatod őt.
Minden porcikám ellenkezett, hogy megvédjem Nittát a tesómtól, de Tom rohadt rosszul tette, hogy megütötte és őt hibáztatja a saját hibája miatt.
Tom köpni-nyelni nem tudott, mert valószínű át futott az agyán hogy van valami abban, amit mondok. Ott hagytam a konyhában, hogy had főjön a saját levében és elindultam a teraszra. Felkaptam az asztalról a cigis dobozt és rágyújtottam. Egy pillanatig át futott az agyamon hogy mi a szart követtem el az életben, hogy ezzel a csajjal ver a sors és jobb lett volna, ha meg sem születek. Nem sokkal később ajtónyitódást hallottam és öngyújtó kattanást. Tom nem szólt hozzám csak mellém állt és hatalmasakat szívott a cigijéből.
- Lehet, hogy egy kicsit messzire mentem. Ne haragudj és kösz, hogy lefogtál. Ha nem lennél…- Nem tudta befejezni, mert leintettem. Legalább annyira voltam rá is mérges, mint Nittára.
- Nem tőlem kéne bocsánatot kérned. - nyomtam el a csikket.
- De…- kezdett volna bele az ellenkezésbe, de mikor rám nézett elakadt a szava, mert tudta, hogy feleslegesen magyarázkodna, mert eléggé elbaszta.
- Megyek, megnézem, hogy van. - hagytam ott bátyámat és a konyha melletti szoba felé vettem az irányt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése