Utolsó előtti rész.... :)
"...Lefelé menet elsétáltam egy nagyalakos tükör előtt. Egy pillanatra megálltam, hogy bele nézzek. Egy tökéletesen ismeretlen meggyötört ember arca bámult vissza rám. Szinte csak árnyéka voltam önmagamnak „Ez én lennék? Lehetetlen” hadakoztam magammal. Felhúztam a pólóm ujját és szemügyre vetem a lila foltjaimat is, amiket tegnap szereztem. Vetem egy mély nyugtató levegőt és elindultam a konyha felé ahol Mark éppen leült az asztalhoz..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése